Valami a semmiből
Ma reggel hatkor már 20 fok volt, így futás közben kimondottan nem fáztam. A nap már beragyogta a tájat, újra felvidítva azokat, akik napnyugtakor siránkozni kezdtek a nap eltűnése miatt. Éppen tegnap olvastam Juan Haro könyvében valami ilyesmit: „Aki siránkozik a napnyugta miatt, az könnyeitől nem láthatja a csillagok szépségét.”
Ma éppen „mezőgazdasági” gondolataim voltak. A földműves előkészíti a földet, elülteti a magot, és vár. Telnek a napok, és nem történik semmi. Egy tudatlan (vagy csak avatatlan) külső szemlélő egy jó ideig azt mondhatná: hát ez nem százas! A jó magokat eltemette a földbe! Hagyhatta volna a füvet, azt legalább szénának le lehet kaszálni! És ennek az avatatlannak jó ideig igaza is van, szárazság esetén még tovább. A földműves addigi cselekedetei semmilyen eredményt nem hoztak. Több idő kell, hogy látszódjon. Aztán ha egy másik megfigyelő meg csak az aratáskor nézi, azt látja, hogy a földművesnek mindössze ki kell menni a földre, és be kell takarítani a termést. Ami magától megnőtt kint a földeken. Valami a „semmiből”. Itt a ciklus évente ismétlődik. És az előző év eredménye semmilyen garanciát nem ad a következő év eredményére.
Egy cég alapításakor hasonló a helyzet. Eddig azt tapasztaltam, hogy kb. 5 év létezés kell ahhoz, hogy egy cégről elmondhassuk, jól működik. El kell ültetni a magot, és kitartani, amíg mások hülyének néznek, vagy nem értik hogy miért csinálod. Lehetnek szerencsés és szerencsétlenebb időszakok. Amikor megy a szekér, akkor meg kell őrizni a józanságot, tartalékolni. Nem biztos hogy az első jó bevételből kell új BMW-t leasingelni. Amikor nem megy a szekér – mert ilyen is lesz – többször is, akkor össze kell húzni a nadrágszíjat, és tolni a szekeret, figyelve, hogy mindenki egy irányba tolja.
A vállalkozási ötlet olyan mint egy tölgyfa makkja. A kis makkocskából hatalmas impozáns fa növekedhet. Jó példákat láthatunk – hatalmas sikersztorik az Apple, Amazon, Google, satöbbi. Amit kevesen látnak, hogy ezek a cégek is átestek a kezdeti nehézségeken, amikor szintén nem volt egyértelmű a hosszútávú siker. Meg nem esik szó a sok tízezernyi másik cégről, melyek alapításuk után nem sokkal csődbe mentek. De ha visszatérünk a tölgyfa példájához, akkor jó ha tudatosítjuk: a fa által elhullajtott számtalan sok ki makkból jó ha mindössze 2-3 darabból lesz nagy fa. Valami nagy a kis „semmiből”. Mert azok a makkok jó helyre pottyantak. És kitartottak. Míg tízezernyi másik nem.
Mi következik ebből? Tarts ki és vigyázz a makkodra!